Móra Magda: DR. DEGRÉ ALAJOSNAK,Móra Magda: Az út felén túl,Móra Magda: Hol kivárasztott, - lilagondolatok Blogja - 14.Dalai Láma, Antoine de Saint-Exupéry, Betegségek lelki okai, Chemtrail, dr Gyökössy Endre, Heinrich Heine,1956,A csend,A füves ember, Gyuri bácsi!,A magány,A magány metafizikája,A Magyar Szent Korona,A szerzői jog,A világ hírességei,Advent, Karácsony,Ady Endre,Ágai Ágnes,Albert Camus,Albert Einstein,Albert Schweitzer,Állatok, kamerák,Andrew Matthews,Anthony de Mello,Anthony Strano tanítások,Anyák napjára,Apollinaire,Áprily Lajos,Arany János,Aranyosi Ervin,Artai Zsuzsanna,Árvai Attila,Atlantisz?,Az 5G su,

Belépés

			lilagondolatok.blog.xfree.hu
Keresd meg azt az embert, aki mosolyt csal az arcodra, mert csak egyetlen mosoly kell ahhoz, hogy fantasztikussá tegyen egy rossz napot.Találd meg azt, akitől s...			Papp Györgyné 1944.11.25 Offline

Linktáram, Blogom

Blogom,

Képtáram,

Videótáram,

Ismerőseim, Fecsegj

Fecsegj

1/1 oldal

Bejegyzések száma: 3

2024-03-10 08:51:45, vasárnap

	MÓRA MAGDA DR. DEGRÉ ALAJOSNAK Én azért jövök a kedves Zalába, Hogy töltekezzem meleggel és fénnyel, Jószagú rétek gazdag illatával S a lombos erdők tiszta hűvösével. Gombát keresek öreg tölgyek alján, És cikláment az avar szőnyegében, S a gyermekkort, mely sietve és csalfán Itt hagyott egykor gyorsan, észrevétlen. Ott hagyott el tán kinn a temetőben, Az édesanyám koporsója mellett, De kísért még az aranyló mezőben, Hol tornyosulnak gazdag, dús keresztek. Vagy ott sétál a dűlő utak mélyén, Hol öreg hársak állnak a kanyarban, És felragyog még a katángok kékjén, S a Zala tükrén, az elfutó habban. Tán ott alszik az öreg fűzek alján, Hol szép álomra csalogat a pázsit, S kopott házak közt, sok kis keskeny utcán Elém lép halkan, s hirtelen megállít. Sokat adott az élet, s sokat elvett, És sokat járok ködben és sötétben, De itt a Zala fűzesei mellett Megfürdöm újra szívek melegében. 1961. július 29

0 komment , kategória: Móra Magda

Móra Magda: Az út felén túl

2019-04-09 11:35:29, kedd

	Móra Magda: AZ ÚT FELÉN TÚL Ha elkerülted már a negyven évet, a lelked gyakran tűnt időkbe téved. A dolgaidban tartod még a rendet, de egyre inkább áhítod a csendet. Már nem vársz rangot, címet, hatalmat, és nem mész fejjel valamennyi falnak. Már tiszteled az évgyűrűt a fában, és hinni tudsz: a mások igazában. Már reméled, hogy nem hiába éltél: mit szóval mondtál vagy tettel beszéltél, nem maradt hang: a semmibe kiáltó. Ha nem is lettél irányjelző zászló, a magad helyén álltál rendületlen: szélben, viharban, ködben, szürkületben, mint kapubálvány őrizted a házat, és voltál tűrés, és lettél alázat. A tieidnek maradtál a béke: a nyitott ajtó biztos menedéke. Ha elkerülted majd a negyven évet, már nem hiszed, hogy adósod az élet, csak azt érzed, hogy tiéd az adósság, mert kevés volt a salakmentes jóság: a mindent adó, semmit visszaváró, a minden próbát derekasan álló, mely sosem számol, szüntelen csak árad, örök fölény és örökös alázat. Ha elkerülted már a negyven évet, s mindezt beláttad, és mindezt megélted, és be tudsz állni a legszürkébb helyre, már te lehetsz a sorsod fejedelme! Link

2 komment , kategória: Móra Magda

Móra Magda: Hol kivárasztott

2015-06-26 11:12:44, péntek

	Móra Magdáról: Link Hol kivárasztott Hol kifárasztott már a zaj, szeretnék lenni ott a csend, hol megviselt a zűrzavar, szeretnék lenni ott a rend. Hol szürke por száll s fojtogat, szeretnék lenni hűs eső, hol nap perzselte arcodat kis könnyű árnyék, jóleső. Ha ősz jár majd a fák alatt, a kályha mélyén hű parázs, s visszhang, mely elröppent szavad úgy mondja, ahogy semmi más. Móra Magda 1961

0 komment , kategória: Móra Magda

1/1 oldal

Bejegyzések száma: 3

Kategóriák

Keresés

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum

Látogatók száma

Szótár